Átlépés a soknyelvűség korába

Neil Madden szerint több nyelvet elsajátítani egyszerűbb, mint hinnénk

Ha valakitől azt halljuk, „flisni me mua”, tudjuk, mit jelent, vagy egyáltalán azt, hogy milyen nyelven beszél? 225 őshonos nyelvét figyelembe véve nyugodtan mondhatjuk, hogy Európa gazdag és változatos nyelvi örökséggel rendelkezik: olyan tény ez, ami méltó az ünneplésre. Ugyanakkor adott a kérdés: mennyire jók az európaiak közeli (vagy nem olyan közeli) szomszédaik nyelvének elsajátításában? Sok európai gondolhatja azt, hogy az egynyelvű életforma az általános norma. Ugyanakkor a helyzet az, hogy a világ népességének a fele-kétharmada bizonyos fokig kétnyelvű, és jelentős a „többnyelvűség” elterjedtsége is: ez azt jelenti, hogy az adott egyén több nyelv esetében is rendelkezik bizonyos szintű kompetenciával (megértés és/vagy írás és/vagy beszéd). 

Az emberiség egészét tekintve a többnyelvűség sokkal elterjedtebb az egynyelvűségnél. Milliók gondolják azt, hogy az anyanyelvükön kívül egy nyelven sem tudnak, miközben valójában nagyon sokan ismernek valamilyen szinten egy másik nyelvet. Ráadásul az is igaz, hogy ma minden korábbinál több és jobb lehetőségünk van új nyelvek elsajátítására. 

A nyelvtanulás értékének hangsúlyozására az Európa Tanács életre hívta a Nyelvek Európai Napja (NYEN) kezdeményezést, amely minden évben szeptember 26-án kerül megrendezésre. A NYEN célja a „többnyelvűség” előmozdítása. Ez az állapot nem új, és nem is számít különlegességnek. Teljesen hétköznapi élethelyzet számos afrikai és ázsiai számára, és természetesnek számít Európa bizonyos részein is, főleg a Benelux-államokban és Skandináviában, valamint a Földközi-tenger térségében. Nem arról van szó, hogy azzal akarjuk ijesztgetni az embereket, hogy „anyanyelvi szintű” nyelvtudásra kell törekedniük. A cél a kommunikációképesség és önmagunk megértetése, saját szükségleteink és követelményeink szerint. Az angol nemzetközi terjedése megállíthatatlannak tűnik, és a felmérések alapján a nyelvtanulók legnagyobb része számára az angol nyelv ismeretének valamilyen szintű elsajátítása az egyik prioritás (az Eurobarometer kutatása szerint három emberből egy állítja azt, hogy képes angolul kommunikálni). 

Ugyanakkor ha sikerül elérni ezt a célt, miért állnának meg az angolnál? Számos egyéb nyelv is hasznos eszköz, ha a lehető legtöbbet akarjuk kihozni az életünkből, legyen szó a munkáról vagy egyszerűen csak az utazásról. A globalizált világ egyik paradoxonja a jelek szerint az, hogy csökkenhet az angol nyelvtudás nyújtotta előny. Ahogy egyre több és több ember sajátítja el magas szinten napjaink „lingua francá”-ját, az igazi előnyt a további nyelvek ismerete fogja jelenteni. A munka és az oktatás világában az angol anyanyelvűeknek olyanokkal kell versenyezniük, akik az anyanyelvük mellett beszélnek angolul, és egyre többen vannak köztük olyanok, akik jó szinten tudnak valamilyen harmadik vagy negyedik nyelven is. Ráadásul a nyelvtudás nem csak gazdasági előnyöket nyújt. Arra biztat minket, hogy nyitottabbak legyünk mások, a kultúrájuk és nézeteik iránt, és rugalmasabbá teszi a gondolkodásunkat azzal, hogy lehetővé teszi a működést különböző reprezentációs rendszerekben, a perspektíva váltásával. Ne becsüljük le azt az értéket sem, amelyet a nyelvtanulás azzal tesz elérhetővé, hogy lehetőséget ad megismerni más országok lakóit, kultúráját és hagyományait. Azok, akik magabiztosan kommunikálnak más kultúrák képviselőivel, nagy valószínűséggel toleránsabbak is. Azt se felejtsük el, hogy egynyelvűnek lenni azt jelenti, az ember mások nyelvi kompetenciájára és jóindulatára van utalva. Egy másik nyelv elsajátítása több egy hasznos képesség megszerzésénél – azt fejezi ki, hogy tiszteljük mások azonosságát és kultúráját, és toleranciával kezeljük a sokféleséget. 

Az Európa Tanács úttörőként indított útjára egy olyan programot, amely lehetővé teszi az emberek számára idegennyelvtudásuk szintjének felmérését. Az Európai nyelvtanulási napló projekt célja a tanulók motiválása azzal, hogy elismeri nyelvi készségeik elmélyítésére és változatosabbá tételére tett erőfeszítéseiket minden szinten; emellett összegzést ad a megszerzett készségekről, amelyet bárki megtekinthet, amikor például magasabb tanulási szintre lép a tanuló vagy munkát keres otthon vagy külföldön. A táblázatos rendszer alapján a nyelvtanulók felmérhetik képességeiket – hallás utáni megértés, olvasás, beszéd és írás –, és mindegyikhez hozzárendelhetik a hat európai szint valamelyikét. A szinteket átvették a fő európai nyelvvizsgarendszerek, számos tagállam és az EU, elsősorban az Europass esetében: ezt a rendszert azért hozták létre, hogy az egyéni készségeket átláthatóbbá és összehasonlíthatóbbá tegyék a tagállamokban. A Nyelvek Európai Napjának egyik központi eleme annak a koncepciónak a tudatosítása, hogy a nyelvtanulás egész életen át tartó folyamat. Sok felnőtt hiszi azt, hogy ha az iskolában töltött időszak alatt elszalasztotta (sőt, elvesztegette) az új nyelv elsajátításának lehetőségét, már túl késő újrakezdeni a tanulást. Ez nem így van. Európa minden pontján különböző kurzusok, programok és technikák (a könyvektől a CD-ROM-okig) állnak rendelkezésre a nyelvtudás fejlesztéséhez. Az esetek nagy részében a személyes motiváció hiányzik, hogy legyőzzük a „félelmet a nyelvektől”. Sokan fejlesztik nyelvi készségeiket az iskola befejezése vagy a diploma megszerzése után is. Ez nem túl meglepő: a közoktatásban a diákok sokszor kötelességnek, és nem lehetőségnek tartják a nyelvtanulást. A nyelvek értékét csak akkor fedezzük fel, amikor elkezdjük jobban megismerni a világot: akár a munkánk révén, akár a szabadidő eltöltése közben. Végül néhány biztató szó: minden újabb nyelv elsajátítása egyre könnyebb lesz. Ha valaki legyőzte az első akadályt, és szívesen kipróbálná például a finnt vagy a kantonit, csak rajta! 

A következő weboldalak hasznos segítséget nyújtanak azoknak, akik fejleszteni szeretnék nyelvi készségeiket, és további információkra kíváncsiak a Nyelvek Európai Napjával kapcsolatban: 

 

 

A nyitó kérdésre egyébként az a válasz, hogy albánul van, és azt jelenti: „beszélj hozzám”. 

Neil Madden szabadúszó újságíró, aki Strasbourgban él