en  fr  cs  de  et  el  es  ga  hr  it  pl  ro  sq  sk  sl  sv  nn  sr  bs  lt  mk  lb  nl  hy  pt  tr  da  bg  fi  hu  ka  lv  eu  ca  ru  gl

Tények a jelnyelvről

01

A „siket” szót angolul néha nagy, néha kis kezdőbetűvel írjuk. Van ennek valamilyen konkrét oka?
A siketséggel kapcsolatos tudományterületen a szó nagy kezdőbetűvel írása angolul azt jelenti, hogy az illető tagja a siketek közösségének, a jelnyelv pedig az elsődleges vagy az előnyben részesített nyelve. Angol nyelven a kis kezdőbetűvel írt siket szó az orvosilag igazoltan hallássérült emberekre vonatkozik, akik nem feltétlenül tartják magukat a siketek közössége tagjának, és nem feltétlenül használnak jelnyelvet. (lásd: „Signed Languages in Education in Europe – a preliminary exploration” (Jelnyelvek az európai oktatásban – előzetes feltárás), Lorraine LEESON, Dublin. Európa Tanács. 2006).

02

A jelnyelvek összes használója siket vagy hallássérült?
Nem. A jelnyelvet gyakran a siket emberek gyermekei is megtanulják; az első, bármilyen beszélt nyelvet megelőzően megtanult nyelvük a szüleik jelnyelve lesz. Emellett a siket gyermekek szülei és testvérei is megtanulják a jelnyelvet a kommunikáció megkönnyítésére. Számos olyan ember is van, aki a szabadidejében tanulja meg a jelnyelvet: a barátaik miatt döntenek így, jelnyelvi tolmácsok szeretnének lenni, vagy egyszerűen csak érdekli őket a nyelv.

03

Létezik egy, univerzális jelnyelv?
Nem. A jelnyelvnek sokféle változata van, és akár egy országon belül is használhatnak többféle jelnyelvet, pontosan úgy, ahogy a beszélt nyelvek esetében. Két jelnyelvet használnak például Belgiumban (a francia belga jelnyelvet és a flamand jelnyelvet) és Spanyolországban (spanyol jelnyelv és katalán jelnyelv). Előfordul az is, hogy eltérő jelnyelvet használnak olyan országokban, amelyeknek ugyanaz a beszélt nyelve (jó példa erre az Egyesült Királyság és Írország). Ez olyan történelmi változások következménye, amelyek eltérnek a beszélt nyelveknél tapasztalható folyamatoktól.

04

A jelnyelvek között is léteznek olyan „családok”, mint a beszélt nyelvek között (például az újlatin vagy a szláv nyelvek), amelyek kölcsönösen érthetetlenek egymás számára?
Igen, a jelnyelveknél is léteznek nyelvcsaládok. Az osztrák jelnyelv vagy a holland jelnyelv például jobban érthető annak, akik ismeri a német jelnyelvet, mint annak, aki az olasz jelnyelvet ismeri. A brit jelnyelv teljesen más, mint a többi európai jelnyelv, és csak az ausztrál jelnyelvvel mutat rokonságot.

05

A jelnyelvnek van valamilyen nemzetközi formája, amelyet közvetítő nyelvnek nevezhetünk?
Létezik egy nemzetközi kommunikációs rendszer, amelyet gyakran nemzetközi jelölésnek (IS) neveznek. Rendszeresen használják olyan nemzetközi konferenciákon és találkozókon, amelyeknek a résztvevői nem közös jelnyelvet használnak. Ezt a kiegészítő nyelvet valóban közvetítő nyelvként használják a különböző országokból származó jelnyelvhasználók, akár spontán beszélgetésben is. Az eszperantóhoz ugyanakkor nem hasonlítható, mivel az IS nem valódi nyelv. Nincs állandó nyelvtana vagy lexikája, erősen támaszkodik olyan gesztusokra, amelyeknek csak az adott kontextusban van jelentése, és a nyelvhasználók saját nyelvének szókészletét használja. Ez azt jelenti, hogy a jeleket tisztázni kell, és gyakran egynél több jelet is használnak ugyanannak a koncepciónak a leírására az érthetőség kedvéért.

06

A jelnyelvek egyszerűen a beszélt/írott szavak leképezései?
Nem. Teljes értékű nyelvek saját nyelvtannal és szintaxissal. Ahogy a többi nyelv esetében, ezekben is vannak nehezen lefordítható idiómák, illetve olyan szavak/jelek, amelyeknek nincs szó szerinti fordítása más (jel)nyelvekben.

07

Mindegyik nyelvnek van standardizált jelformátuma, és a beszélt nyelvekhez hasonlóan itt is vannak eltérő „dialektusok”?
A jelnyelvek standardizálására Európa minden részén voltak kísérletek. A beszélt nyelvekhez hasonlóan ezek a kísérletek nem voltak sikeresek, és továbbra is léteznek dialektusok. Ez részben azért van így, hogy a siketek iskolái az országok különböző tájain vannak és egyedi jeleket is használnak, amelyeket aztán elterjesztenek a gyerekek. Gyakran használnak például eltérő jeleket a hét napjaira, a hónapokra és a színekre.

08

Hány ember használ jelnyelvet az Európa Tanács tagállamaiban?
Erre a kérdésre nehéz válaszolni. Nem mindegyik tagállam vezet megbízható statisztikát. A becslések szerint az Európai Unióban 750 000 siketjelnyelv-használó él. A siketjelnyelv-használók átlagosan az adott ország lakosságának 0,1%-át teszik ki. Ez a szám nem foglalja magában a jelnyelvet második nyelvként tanulókat, a siket szülők gyerekeit, illetve az egyéb családtagokat. Finnországban például a becslések szerint 5000 jelnyelvhasználó él, Franciaországban 100 000, Romániában pedig 20–30 000.

09

A jelnyelvekre is alkalmazták az Európa Tanács Közös Európai Nyelvi Referenciakeret: nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés (KER) dokumentumát, amely jelenleg több mint 35 nyelvre vonatkozóan áll rendelkezésre?
A francia oktatásügyi minisztérium a KER francia verziója alapján a francia jelnyelvre adaptálta a KER egyes részeit, egészen pontosan a közös referenciaszinteket és a deskriptorokat.

10

Van valamilyen módszer a jelnyelvek átírására?
Igen, a jelnyelvek több módon is átírhatók. A jelnyelvek átírásának nincs szabványa, de általában a hamburgi lejegyzési rendszert (HamNoSys) használják, amely bizonyos szimbólumokkal írja le a jelekhez tartozó kéztartást és -mozgást. Egy másik, nagyon hasonlóan működő átírási rendszer a SignWriting. Emellett gyakran használják a magyarázó jegyzetek készítését, ahol a jeleket nagybetűs szavakra fordítják le, amelyek a szóra építve vagy előtagként mutatják az arckifejezés markereit és a nyelvtani információkat. Tovább információkat itt talál: http://www.signwriting.org/ vagy http://assets.cambridge.org/97805216/37183/sample/9780521637183web.pdf (a „konvenciókról” szóló fejezet) vagy http://www.sign-lang.uni-hamburg.de/projects/hamnosys.html.

11

Mi a legjobb módszer további információk gyűjtésére a jelnyelvekről, és hogy tanulhatnék meg egy jelnyelvet?
A legjobb döntés kapcsolatba lépni a siketek országos szervezetével, és tőlük megkérdezni, hogy hol tartanak jelnyelvi órákat, illetve további információkat kérni a nemzeti jelnyelvről. A Siketek Európai Uniójának (EUD) weboldalán az EU összes siketeket tömörítő szervezetéről találhatók információk: http://eud.eu/EUD_Members-i-159.html (térkép). Emellett további információk érhetők el a Siketek Világszövetségének weboldalán: http://www.wfdeaf.org/members/ordinary-members/list-of-members

Köszönetet mondunk a Siketek Európai Uniója (EUD - www.eud.eu) két képviselőjének, Mark Wheatleynek és Annika Pabschnak, a fejezet elkészítéséhez nyújtott jelentős segítségükért.

Tények a nyelvekről
Érdekes adatok a nyelvekről
Tények a jelnyelvről
Nyelvi készségeim önálló tesztelése!
Nyelvi kincsek
Beszélj hozzám!
Állathangok
Nyelvi kvíz
Egyedi szavak
Hírességek és a nyelvek
Helló
Palindromok
Ugyanaz a szó – eltérő jelentés
Fejtörő
Leghosszabb szavak
Nyelvtörők
Idiómák a világból
 
Képeslap küldése!
Jelnyelvi játék